A Millenárison 2016. június 22. és augusztus 22. között, .2500 négyzetméternyi területen ismerhetik meg a látogatók a Föld legnagyobb teremtményeit, akiket egy interaktív kaland során repítenek vissza az őskorba és a jégkorszakba. Egy magával ragadó utazásra hívják a látogatókat a dinoszauruszok világába, a lények teljes valójukban megelevenedve repítik vissza az őskor semmihez sem fogható világába az érdeklődőket. Megismerhetőek a legapróbb részletekig a több mint 25 különböző dinófajta hétköznapjai, miközben egy kalandos időutazáson vesznek részt a látogatók.

Az európai modernizmus történetének egyik legkoncentráltabb fejezetét mutatja be a Jekatyerinburgi Szépművészeti Múzeum anyagából válogatva, A művészet forradalma címmel a Magyar Nemzeti Galéria orosz avantgárd kiállítása. Kazimir Malevics híres Fekete négyzete határkő volt, hiszen szakított azzal a nézettel, hogy a művész dolga a látható lemásolása - utalt a szuprematizmus, egyben az orosz avantgárd emblematikus alkotásának jelentőségére az államtitkár. Mint hozzáfűzte: Malevics sejtette, hogy a közönség még nem képes az új művészet befogadására, de ma már tudjuk, hogy az orosz avantgárd az európai modernizmus történetének egyik legkoncentráltabb fejezete volt. Hoppál Péter emlékeztetett, az orosz alkotók nem elégedtek meg a nyugati művészet másolásával, munkásságuk sosem párosult a múlt értékeinek teljes tagadásával, felfedezték ugyanis a modern művészet számára az orosz kultúra legmélyebb gyökereit.
A korszak szellemi pezsgéséhez hozzájárult, hogy a képzőművészek együtt alkottak a koreográfusokkal, rendezőkkel, irodalmárokkal - jegyezte meg.

Érmezei Zoltán most lenne 60 éves. Munkássága kevéssé ismert, a 80-as évek alternatív művésznemzedékének kiemelkedő alakja. A fiatalon elhunyt művészt kezdettől foglalkoztatta a halál gondolata; életművét a filozófia és a hit hatotta át. Rövid, de intenzív élete a művészet különböző területein, műfajaiban zajlott: konceptuális művészet, mail art, különleges gipszöntési technikák; „bemozdult szobrok”, domborművek; rajzsorozatok, tükörfestmények. A kiállítás február 4-én nyílik meg a múzeumban.

A betlehem napjaikban is népszerű és közismert néprajzi tárgy. De mit tudunk róla valójában? Szokás, színjáték, bábszínház, misztikum, meghittség mind együtt van jelen ebben a tárgyban. A régi falusi karácsonyok országszerte elterjedt ünnepi szokásának, a betlehemjárásnak legfontosabb kelléke. Hordozható, rendszerint fából tákolt, színes papírral borított alkotmány, amely barlangot, istállót vagy templomot ábrázol. Az építmény belsejében, középen legtöbbször egy gyertya áll, amelyet az előadás idejére meggyújtottak.  A sejtelmes fény megvilágítja a betlehem szentképekkel díszített falát, és látni engedi a belehelyezett apró figurákat: a jászolban fekvő Kisjézust, mellette Szűz Mária és Szent József alakját, az istálló állatait, szamarat, ökröt, olykor bárányokat.

A Szépművészeti múzeum gyűjteménye által kínált különleges művészettörténeti kontextusban lehetőség nyílik arra, hogy összevessük a hagyományosan alkalmazott színváltást Keserü Ilona színjátszó kompozícióival. Egy, a Régi Képtárból kiemelt itáliai reneszánsz alkotás – Jacopo del Sellaio Eszter Ahasvérus előtt című festményének – szomszédságában kerülnek bemutatásra Keserü Ilona festményei. A látogatók emellett egy különleges útvonal mentén fedezhetik fel a cangiante különféle megnyilvánulásait a múzeum itáliai reneszánsz és manierista gyűjteményében.