Kosár

ZWEIG, BERNINI ÉS MORAVIA

2021. 11. 28 00:01:00..Virág-Halvax Eszter

Virág-Halvax Eszter összeállítása 

November 28., Stefánia napja

1881-ben ezen a napon született Stefan Zweig, osztrák író, költő, műfordító. Az első világháború kitörésekor önként jelentkezett katonának, de alkalmatlansága miatt elutasították, és a honvédelmi minisztérium archívumába helyezték, ahol Rilkével dolgozott együtt. A háború szörnyűségei és a francia békeharcos Romain Roland hatására egyre inkább a háború ellen fordult. Zweig nagypolgári életet élt, egyetemi évei után sokat utazott, bejárta Európát, eljutott Amerikába, Indiába, Észak-Afrikába. A háború után Zürichbe – a semleges Svájcba – költözött, ahol a Neue Freie Presse tudósítójaként dolgozott, és cikkeket jelentetett meg az 1854-ben alapított német nyelvű magyar újságban, a Pester Lloydban. 1933 márciusában került a mozikba megfilmesített novellája az Égő titok. A mű címe tekintettel a Reichstag-tűzre alkalmat adott a gúnyolódásra, ezért Goebbels megtiltotta a film vetítését és megparancsolta Zweig összes könyvének eltávolítását a könyvesboltokból. 1936-ban Németországban betiltották a könyveit. Miután 1934-ben a nemzetiszocialisták hatalomra kerültek Németországban, Londonba emigrált. Könyvei ettől kezdve nem jelenhettek meg az Insel-Kiadónál. A második világháború kitörése után Zweig felvette az angol állampolgárságot. Elhagyta Londont és Brazíliában telepedett le. Itt született 1941-ben Zweig utolsó, s talán legismertebb elbeszélése, az antifasiszta tárgyú Sakknovella. Ez a kis remekmű megrázó tiltakozás a hitlerizmus embertelensége ellen. 1942. február 22-én a hatvanéves író második feleségével, Charlotte Altmann-nal együtt a brazíliai Petropolisban búcsút mondott az életnek és öngyilkosságot követett el. Minden elismerés, tisztelet ellenére, amelyet Brazíliában kapott, nem tudta feledni hazáját, ahol időközben a nácik sárba tiporták a nevét, írásait betiltották és könyveit máglyákon égették el.

1680-ban ezen a napon hunyt el Giovanni Lorenzo Bernini, olasz építész és szobrászművész. Ő fejlesztette tovább a Michelangelótól kiinduló barokk stílust. Számos tanítványa és követője volt. VIII. Orbán pápa uralkodása alatt Bernini Róma legtekintélyesebb művésze lett építészeti téren is. Mint 1629 – Maderna halála – óta a római Szent Péter-bazilika építésze, 1633-ban fejezte be a Szent Péter templom kupolája alatt emelkedő hatalmas, közel 30 méter magas bronztabernákulumot, mely csavart oszlopokon emelkedő tömegével megkapó módon élénkíti az óriási belső teret. A templom fő homlokzatára két harangtornyot tervezett; ezek egyike föl is épült, de lebontották, amint azt a két tornyot is, melyekkel már korábban a Pantheont látta el, 1882-ben eltávolították.

Pompás dekorációk hosszú sorát állította elő, a barokk művészet erős hatásokra törekvő módján: a leghíresebb közöttük a római Santa Maria della Vittoria templom Cornaro kápolnájának kiképzése, az oltáron helyezkedik el Bernini legismertebb alkotása, a Szent Teréz apoteózisa. A jelenet Szent Terézt örökíti meg és az isteni szeretet nyilát tartó angyalt. A történet hitelesítése bibliai alapokon nyugszik. Az extázis érzéki jellegét Szent Teréz is alátámasztotta: „az angyal nyila fájdalmasan és kéjesen hatolt belsejébe”. A XVIII. században azonban erkölcsi fenntartásokat ébresztett az erotikusnak vélt jelenet. Burckhard úgy vélte: „az istenség lealacsonyítása” a műalkotás. Bernini korában viszont nem élt semmiféle morális fenntartás ezzel kapcsolatban, sőt Bernini azt mondta, hogy „ez a legszebb mű, amely valaha is kikerült a keze alól”.

1907-ben ezen a napon született Alberto Moravia, a 20. század egyik legkiemelkedőbb olasz regényírója, kinek művei legfőképp a modern szexualitással, szociális elidegenedéssel és egzisztencializmussal foglalkoznak. Legismertebb műve az antifasiszta A megalkuvó, melynek alapján film is készült 1970-ben Bernardo Bertolucci rendezésében, azonos a címmel. Több regényét is megfilmesítették, ilyen A megvetés, melyet Jean-Luc Godard forgatott, valamint az Egy asszony meg a lánya, melyet Vittorio De Sica rendezésében láthatta a nagyközönség. Moravia Alberto Pincherle néven  született Rómában egy gazdag középosztálybeli zsidó családban. Zsidó apja, Carlo, építész és festő, míg katolikus anyja Teresa Iginia , dalmáciai származású volt. Moravia nem fejezte be általános iskolai tanulmányait, mivel 9 éves korában csontízületi tuberkulózissal fertőződött meg, amelynek következtében öt évig ágyhoz volt kötve. Három évet otthon, míg másik kettőt egy északkelet-itáliai szanatóriumban töltött. Kedvenc írói között tartotta számon Dosztojevszkijt, Joyce-ot, Ariostót, Goldonit, Shakespeare-t, Molière-t és Mallarmét. Megtanult franciául és németül is, és mindkét nyelven verseket is írt.

Kapcsolódó cikkek

STEFAN ZWEIG, BERNINI ÉS MORAVIA 2015. 11. 28 17:27:33. | Halvax Eszter

Kapcsolódó hozzászólások

Új hozzászólás írása

Hozzászólás írásához be kell jelentkezni! - BEJELENTKEZÉS
Impresszum
© Magyar-műhely.hu minden jog fenntartva