GÁZVILÁGÍTÁS, KERTÉSZ MIHÁLY VASCO DA GAMA

Virág-Halvax Eszter összeállítása

Decemeber 24., Ádám és Éva napja

1856. december 24-én, szenteste gyulladtak ki az első gázlámpák Pesten. Pesten és Budán egyébként 1777-től létezett közvilágítás, ám hiába volt a repceolaj lámpák fénye gyenge, a városok tanácsai sokáig elutasították a gázvilágítás bevezetését. Első alkalommal 1816. június 5-én Tehel Lajos, a Nemzeti Múzeum természettárának őre világította meg gázzal az akkori múzeumépület homlokzatát.  A közterületek megvilágítására 838 lámpát szereltek fel, lakásokban, üzletekben és irodákban 9148 világított. A főváros jellegzetes alakja lett a lámpagyújtogató, aki esténként botjával sorra gyújtotta meg a gázlámpákat, míg nappal a lámpaburákat tisztogatta létráról. 1861-től a nyugati vasút vonatain is gázzal világítottak. Budára a gáz a Lánchídon át 1862-ben jutott, a budai gyár 1866-ra készült el a Margit körút-Kisrókus utca sarkon. 1878-ban Újpesten, 1883-84-ben a Soroksári úton épült gázgyár, ezek az Óbudai gyár 1913-as felépülése után elosztókként működtek.

A főváros 1873-as egyesítésekor Pesten 40 ezer, Budán 6500 gázlámpa volt, ebből 1669, illetve 501 az utcán működött. Az üzem veszélyeit jelezte az 1864-es pesti gázrobbanás: egy Váci úti ház összedőlt, hat ember meghalt. A vezetékek hossza 1900-ra elérte a 434 kilométert, a fogyasztás 50 millió köbméter fölé nőtt.

Kertész Mihály (Budapest, Amerikában híressé vált Oscar-díjas magyar filmrendező 1886-ban ezen a napon született. Eredeti neve Kertész Kaminer Manó volt. tizenéht éves korában elszökött otthonról egy cirkusszal, majd színésznek tanult. A Színiakadémián 1906-ban szerzett diplomát. Pécsen, majd Szegeden dolgozott. Első filmjét 1912-ben készítette. Következő évben tanulmányútra utazott Dániába az akkor virágzó Nordisk cég stúdiójába. Itt asszisztensként és rendezőként dolgozott, de ő játszotta a főszerepet is az Atlantis című filmben. 1914-ben tért vissza Magyarországra, ahol Janovics Jenő filmgyárában kapott állást. Az első világháborúban katona volt, majd a Tanácsköztársaság idején Ausztriába költözött.

Az Ausztriában és Németországban készített filmjei közül a leghíresebb a Szodoma és Gomora (1922). 1926-ban Kertész az Amerikai Egyesült Államokba emigrált és Michael Curtiz-re angolosította nevét. Hosszú hollywoodi karrierje során több mint 100 filmet készített. Többször jelölték Oscar díjra. 1944-ben a Casablanca című film rendezői Oscar díját kapta meg.

Vasco da Gama, portugál tengerész, felfedező 1524-ben ezen a napon halt meg.  Miután Kolumbusz Kristóf spanyol zászló alatt hajózva felfedezte Amerikát 1492-ben, Portugália joggal érezhette, hogy lépéshátrányba került nagy riválisával szemben. Öt esztendővel később a lisszaboni kikötőből kifutott az első olyan flotta, amelyik Indiába akart eljutni azon az útvonalon, amelyet Bartolomeu Dias megnyitott a portugálok számára. A flotta élére egy fiatal nemesembert, Vasco da Gamát állították. 1497 decemberére hajói elérték azt a pontot, amelyen túl addig egyetlen felfedező sem jutott. Észak felé tartottak Afrika keleti partjai mentén. Mozambikban aztán megtapasztalhatták, mennyire gazdag az Indiai-óceánon virágzó kereskedelem. Arannyal, ezüsttel, fűszerekkel, gyönggyel és rubinnal megrakott arab hajókat láttak. Az arabokat hihetetlenül feldühítette a keresztények megjelenése. Még attól sem riadtak vissza, hogy megpróbálják elfoglalni a portugál hajókat. Ennek ellenére Vasco da Gamának sikerült olyan navigátort találnia, aki az óceánon keresztül elvezette őket az indiai partokig.

1498 májusában befutottak Calicut város kikötőjébe. A gazdag kikötőben senkinek sem kellettek a portugálok olcsó árui. Végül da Gama már annak is örült, hogy fűszermintákkal és a portugál királynak szóló levéllel indulhatott hazafelé, amelyet maga Calicut város legfőbb ura írt. Otthon igazi hősként ünnepelték, hiszen valóra váltotta Tengerész Henrik herceg nagy álmát: bebizonyította, hogy Indiába a tengeren át is vezet út. 1502-ben újra elindult Indiába, 1524-ben India alkirályává nevezte ki III. János portugál uralkodó. Vasco da Gama indiai megérkezése után röviddel meghalt, hamvait 14 évvel később szállították vissza szülőhazájába. Lisszabonban, a Szent Jeromos-kolostorban nyugszik. Róla nevezték el Lisszabon hídját, a Vasco da Gama hidat, amely Európa leghosszabb hídja

Cimkék

Kapcsolódó cikkek

Kapcsolódó hozzászólások

Új hozzászólás írása