BETHLEN MIKLÓS, ÁLMOS HERCEG ÉS A PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM
2021. 09. 01 00:00:01..Virág-Halvax Eszter
Gróf Bethlen Miklós, Bethlen János kancellár fia, államférfi és emlékíró ezen a napon született 1642-ben Kisbúnon. Első nevelője Keresztúri Bíró Pál, majd Apáczai Csere János volt. Németalföldön, Hollandiában, Párizsban tanult. Hazatérve Zrínyi Miklós mellett akarta katonai nevelését tökéletesíteni, de csak keveset lehetett a nagy hős környezetében annak halála miatt (melynek tanúja volt). Ezután Olaszországba utazott, nyelvet és építészetet tanult. Visszatérve Udvarhelyszék főkapitányi tisztségét látta el. Az általa épített bethlenszentmiklósi kastély az erdélyi reneszánsz építészet egyik legszebb kastélya. Kemény János és Apafi Mihály bizalmi embere volt. 1691-ben a fogarasi gyűlés Erdély kancellárjává szavazta meg, bár ő gubernátor szeretett volna lenni, de arról hat szavazattal lemaradt. 1691–1704 között volt ebben a funkcióban. 1694-ben Bánffy György kormányzóval egyeztetve feleségül adta Bethlen Katalint ifjabb Apafihoz. Ennek oka vitatott, talán csak családi kapcsolatot szeretett volna a fejedelemmel, talán már ekkor sejtették, hogy Apafit Bécsben tartják majd és ezzel akadályozták meg, hogy idegen, esetleg katolikus nőt adjanak hozzá.
Álmos magyar királyi herceg. I. Géza király és Loozi Zsófia királyné fia, II. Béla király apja, 1084 és 1095 között szlavón, 1091 és 1095 között horvát herceg, 1095 és 1108 között Nyitra hercege 1127-ben ezen a napon halt meg Bizáncban. Apja halála, 1077 után nagybátyja, Szent László udvarában nevelkedett. 1091-ben már részt vett László horvátországi hadjáratában, s ő lett Horvátország hercege. 1095-ben azonban kénytelen volt elhagyni az országot. Nagybátyja eredetileg őt szánta a következő magyar királynak, de az 1095-ös halála után kitört trónharcban mégis Álmos bátyja, Kálmán szerezte meg a koronát, s ő lett a király. Álmosnak a dukátus jutott. Álmos haddal vonult Kálmán ellen 1098-ban, de Várkonynál kibékültek egymással, miután a főurak megtagadták az egymás elleni harcot. 
Kálmán 1105-ben ifjabb királlyá koronáztatta fiát, Istvánt. Ezzel újra kiváltotta Álmos haragját. 1105–1106 fordulóján a német-római császárhoz fordul, de nem kap segítséget, ezért Lengyelországba megy. Sógora, III. Boleszláv lengyel fejedelem megtámadta Magyarországot, de miután a harcban alul maradt, békét kötött Kálmánnal. Bár Álmos elfoglalta Abaújvárt, de egyedül nem tudta megtartani, ezért behódolt bátyjának. 1127-ben halt meg Bizáncban. Először Bizáncban temették el, majd Béla király 1137-ben hazahozatta apja földi maradványait és a székesfehérvári királyi bazilikában temettette újra. II. Istvánnak nem volt örököse, így Álmos fia, Béla herceg került a trónra, így az őt követő Árpád-házi királyok mind Álmos leszármazottai voltak.
1367-ben ezen a napon engedélyezi V. Orbán pápa Nagy Lajos magyar királynak tudományegyetem alapítását Pécsett. A levélben többek között ez áll: „Magyarország királyának kérésére rendeljük, hogy Pécs városában legyen studium generale, amelyben az egyházi és polgári törvény s minden más nem tilos tudomány, a hittudományon kívül, taníttassék…”. Az egyetem azonban rövid életűnek bizonyult (a király uralkodása idején egyébként a krakkói univerzitás is hanyatlásnak indult). Fontos volt azonban, mivel egyre többen adták tanulásra a fejüket.
Az országban akkoriban nagyon kevesen tudtak írni-olvasni, de egyre több ember látta be a tanultság hasznát, különösen a peres ügyekben. Gyakrabban fordult elő, hogy egy-egy gazdagabb birtokos kitaníttatta valamely jó képességű rokonát, hogy később segítségére legyen ügyei intézésében. Egy ilyen, szegényebb rokon levele fennmaradt, ebben pénzt kér a tanulásához: Szükségem volna, hogy bizonyos dénármennyiség mosolyogjon rám, mert nemhiába írja a költő: Szitával merít vizet, aki könyv nélkül akar tanulni!« Innen származik óhajunk, hogy küldjetek nekem Isten és vérrokonságunk okából bizonyos pénzmennyiséget.
