Kosár

CZUCZOR GERGELY, BENE FERENC, IRINYI JÁNOS

2018. 12. 17 00:01:00..Virág-Halvax Eszter

Czuczor Gergely magyar bencés szerzetes, költő, nyelvtudós, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, 1800-ban ezen a napon született. Eredeti neve Czuczor István, rendi neve lett a Gergely volt. Költőként a népdal formakészletének egyike legfontosabb elterjesztőjeként, hazafias versek szerzőjeként ismert. Magas színvonalra fejlesztette a nemzeti eposz és a ballada műfajokat. Nyelvészként fő műve a hatkötetes mű, A magyar nyelv szótára (1862–1874, amelyet “a Czuczor–Fogarasi” néven emlegetnek, mert Czuczor halála után Fogarasi János fejezte be). Czuczor Gergely sok verse népdallá vált. Az 1848-as forradalomban való részvételéért, illetve a forradalomra felhívó Riadó című verséért két évet kellett várfogságban töltenie.

A Riadó című verset 1848. december 21-én jelentette meg a Kossuth Hírlapja az ekkor már betegeskedő Czuczor sürgetésére, amikor az osztrák csapatok már közeledtek Pest-Buda felé. Külön röplapon is megjelent és Petőfi egyes verseihez hasonlóan a nép és a katonák közt terjesztett forradalmi indulóvá vált. 1851. május 22-én, a Magyar Tudományos Akadémia közbenjárására szabadult és ezután Pesten élt (a Múzeum körút 26. alatti házban), a szótáron dolgozva. Később a Nemzeti Szinházban (amelynek drámabírálója volt) és az Orczy-kert látogatásában kereste egyedüli szórakozását. Meghalt 1866. szeptember 9-én Pesten, kolerában.

Bene Ferenc magyar válogatott labdarúgó, csatár, olimpiai bajnok labdarúgó 1944-ben ezen a napon született. Sokoldalú támadójátékos volt, aki az Újpesti Dózsában középcsatárként szerepelt, a válogatottban azonban Albert Flórián miatt a jobb összekötő posztját töltötte be. Erőteljes, izmos felépítésű, gyors kezdősebességű, gólérzékeny játékos volt.  Marcali és Kaposvár csapataiban játszott. Avar István fedezte fel és ajánlotta a 17 éves játékost az Újpestnek 1961-ben. 17 éven át, 1978-ig az Újpesti Dózsa játékosa volt. Később játszott a Volán, a finn Seinäjoki, a Soroksár és a Kecskeméti SC csapataiban. 418 bajnoki mérkőzésen szerepelt, 303 gólt szerzett ezeken. Ötször lett magyar gólkirály. Nyolcszor nyert magyar bajnoki címet, háromszor Magyar Kupát. 1974-ben BEK-elődöntőt játszott a Bayern München ellen. 1975-ben a nyolcaddöntőben a Benfica ellen egy szenzációs gólt szerzett: a kapus kézből kirúgás előtt hosszan kidobta a labdát maga elé, erre ő zseniális helyzetfelismeréssel elpöckölte a labdát, amely a hálóban kötött ki.

Ezt az akkori kupaforduló legszebb góljának választották Nyugat Európában.  1962 és 1979 között 76-szor szerepelt a válogatottban, 36 gólt lőtt. 1964-ben tagja volt az olimpiai bajnok csapatnak, és ő lett a torna gólkirálya is 12 góllal (az első mérkőzésen Marokkó ellen a magyar csapat mind a 6 gólját ő szerezte). Ugyanebben az évben EB-bronzérmet szerzett. Ott volt az 1966-os angliai világbajnokságon, ahol az egyik legkiegyensúlyozottabb teljesítmény nyújtotta, mind a négy mérkőzésen sikerült gól szereznie. Bekerült a Világbajnokság “Álom tizenegyébe”.

Irinyi János magyar vegyész, a zajtalan és robbanásmentes gyufa feltalálója, Irinyi József testvérbátyja 1895-ben ezen a napon halt meg.  Többek között Debrecenben is tanult, de kémiai ismereteit a bécsi Politechnikumban szerezte. Egyik professzorának (Meissner Pálnak) sikertelen kísérlete kapcsán jött rá a nem robbanó, zajtalan gyufa megoldásának gondolatára. Hosszú kísérletsorozat után, 1836-ban szabadalmaztatta a zajtalan és robbanásmentes gyufát (a gyufa fejében a foszfort nem kálium-kloráttal, hanem ólom-dioxiddal keverte). Találmányát eladta egy Rómer István nevű gyufagyárosnak, a kapott összegből külföldre ment tanulmányútra, s ebből fedezte későbbi berlini egyetemi, majd hoffenheimi gazdasági akadémiai tanulmányait. Berlinben, 1838-ban (21 évesen) könyvet írt a kémia elméletéről, amelyben különösen a savakkal foglalkozott. Irinyi egyike volt a legtehetségesebb magyar kémikusoknak. Az 1848-49-es szabadságharcban jelentős politikai szerepet játszott, Kossuth őt bízta meg az ágyúöntés és puskaporgyártás irányításával, és az állami gyárak felügyeletével. Őrnagyként a nagyváradi lőporgyár vezetője volt. A szabadságharc bukása után börtönbüntetésre ítélték. Szabadulása után visszavonult a politikai élettől, tudományos munkásságának élt. Mezőgazdasági kísérletei anyagilag tönkretették, s könyvelői állást kellett vállalnia, majd a debreceni István malom igazgatója lett. 1895. december 17-én hunyt el Vértesen.

Kapcsolódó cikkek

Kapcsolódó hozzászólások

Új hozzászólás írása

Hozzászólás írásához be kell jelentkezni! - BEJELENTKEZÉS
Impresszum
© Magyar-műhely.hu minden jog fenntartva